Sakura és az új erő
18. fejezet: Igaz barát...

- Azt hiszem, tudom, mivel kezdem a mi kis túránkat…meg mutatom neked a kedvenc helyemet. - Húzta sejtelemes mosolyra száját a fiú…
- Rendben. - Mondta Sakura majd, kihúzta kezét a homoki fiú kezei közül.
Gaara és Sakura elindultak, míg Sasuke nem olyan messze az erdőben kőkeményen edzett minden idegességét, bánatát, félelmét kiadta magából hol kunai késeket dobált egy célkeresztbe hol egy fát püffölt a környezetében szinte egy fa sem maradt épen.
Naruto megunta a szállodában ücsörgést ezért elindult sétálni az erdőbe, amikor megpillantotta Sasukét, miközben edz majd odament hozzá.
- Sasuke…minden oké? - Kérdezte kicsit félve Naruto hisz tudta, ha az Uchiha így edz, akkor valami nyomasztja. Igaz az edzései sosem voltak könnyűek, sőt de amikor ennyire elszáll az egy és a környezetében 15 méteres sugárban kiírtja az összes fát akkor valami ott nem oké.
- Igen…mért? - Kérdezte durva hangnemben és le sem állva egy sziklafal folyamatos ütögetésével a kezei már véresek voltak.
Narutot nem lepte meg a hangnem, hisz tudta milyen az Uchiha.
- Hát csak, mert nem úgy nézel ki, mint akinek semmi baja…és hát tudod én a csapattársad, vagyok…és a barátod tehát nekem mindent elmondhatsz. - Kezdte bátortalanul a szöszi miközben elérte Sasukét és az egyik kezét a vállára tette.
Az Uchiha összerezzent a hirtelen jött érintéstől hisz ő nem tudta hogy csapattársa ilyen közel van hozzá.
Sasuke megfordult és szembe nézett Narutoval csak egyetlen dolog járt a fejében: *Vajon elmondjam neki? Hisz sosem mondtam ki, de számomra ő a legjobb barátom…* - Gondolkozott magában a fekete hajú.
Eközben Naruto gondolatiban is motoszkált valami: *Sasuke mondd el…bízz bennem…mikor tekintesz végre a barátodnak…mikor ismered be magadnak, hogy ugyanolyan rossz életünk volt mindkettőnknek?* - Cikázta a gondolatok a szöszi fejében is egészen addig, amíg egy rideg és fagyos hang félbe nem szakította gondolatmenetét.
- Rendben…elmondom… - Adta meg magát Sasuke.
- Ez a beszéd Teme. - Vigyorgott hülyén az Uzumaki kölyök.
- NARUTOOOO!!!!! - Villant fel Sasuke szemében a Sharingan.
- Jól van bocsi, nem kell már is fel húzni magad. - Idegeskedett Naruto miközben inkább visszahúzta kezét csapattársa válláról.
- Bocs túl reagáltam csak egy kicsit kivagyok. - Mondta az Uchiha nem rávallva.
- Mi? Hányadika van? Gyorsan egy naptárat Sasuke Uchiha bocsánatot kért? Következő évben ez a nap piros betűs ünnep lesz. - Mondta nevetve Naruto amire furcsa módon Sasuke is csak egy halványat mosolygott…de mosolygott.
- Na de mindegy…akkor elmondod, hogy mi a baj? - Kérdezte a szöszi miután rájött, hogy Sasuke tényleg nem lehet a toppon.
- Igen. - Válaszolt majd a legközelebbi fának nekidőlt és lecsúszott a fűbe (ami nem volt túl közel hisz 15 méteres körzetű kör sugárban nem voltak fák…hála Sasukénak XD) majd megvárta hogy barátja is odaérjen és elkezdte a történetet…a legelejéről.
- Hallgatlak. - Sürgette az ében szeműt a róka kölyök, hisz nagyon kíváncsi volt hogy vajon mi bánthatja a fiút.
- Jól van…tehát én lefeküdtem első este Sakurával és… - de nem tudta befejezni, mert Naruto félbeszakította.
- Mi? Te…te…és Sakura…ti ketten lefeküdtetek egymással? - Kérdezte enyhe pírrel az arcán az Uzumaki.
- Igen…és beleszerettem…életemben először szeretek valakit mindennél jobban…és félek, hogy elveszítem, hiszem, itt van Gaara és itt, van az a Sai gyerek is. - Mondta mindezt lehajtott fejjel és szomorúsággal a hangjában az ifjabb Uchiha.
Narutot meglepte barátja őszintesége, és az hogy szeret…hogy tud szeretni és végre nem csak a bosszúra, gondol, hogy nem csak arra gondol, hogy megölje a bátyját, azért hogy lemészárolta az egész klánját…
Naruto reagálni sem tudott az elhangzottakra elsősorban, azért mert nagyon meglepődött másodsorban, azért mert az Uchiha folytatta.
- Szeretem…érted Naruto szeretem mindennél jobban…hiányzik, ha csak egy percre is elmegy…hiányzik, ha nem érinthetem…hiányzik, ha nem csókolhatom… - Sasuke miután elmondta ezeket beleütött maga mellett a földbe az ütés következtében egy szép kis lyuk lett az ében szemű mellett. Naruto mindent, amit barátja mondott elhűlve hallgatta. Nem gondolta volna hogy csapattársa, barátja…Sasuke…Sasuke Uchiha a mindig fagyos, érzelemmentes fiú egyszer valaha az életbe fog szeretni és főleg azt nem gondolta, hogy mindezt ilyen hamar teszi mindössze 1 hete, ismeri a lányt mégis…szereti…szereti teljes szívéből. - Naruto elszomorodva mégis boldogan nézte barátját, hisz örült neki hogy van valaki, aki feltörte azt a jégpáncélt, ami Sasuke szívét fedte de, szomorú volt hogy ilyen állapotba kell látni.
Ekkor Naruto észhez kapott, hisz hogy kerül a képbe Gaara és ki az a Sai? (Naruto és Kakashi nem tudnak Sairól hisz Naruto a szobájában volt és nem hallott semmit a lenti beszélgetésből, Kakashi pedig szokás szerint kedvenc könyvét olvasta, és ilyenkor teljesen kizárja a külvilágot XD)
- Sasuke? - Kezdte Naruto.
- Hümm? - Felnézett ében szemivel Sasuke amik eddig a füves talajt nézték szomorúan.
- Gaara hogy kerül a képbe? Mi köze van Sakurához? És ki az a Sai? - Tette fel az Uzumaki az összekérdést, ami nyomta a lelkét.
Ekkor Sasukének eszébe jutott, hogy Naruto nem is tudhat Sairól hisz ott sem volt a Gaaras dologról, meg azért nem tud, mert túl bolond hozzá.
- Hát Sai Sakura vőlegénye…Sakura szülei kiskorában megállapodtak Sai szüleivel, hogy feleségül adják a lányukat a fiúkhoz. Gaara meg Sakurát akarja…tetszik neki és minden lehető módszerrel azon lesz, hogy megszerezze magának. - Avatta be csapattársát mindenbe.
Naruto köpni-nyelni nem tudott a hallottak után.
Sasuke még mindig lehajtott fejjel nézte ében fekete szemeivel a földet Naruto ezt látva vigasztalás képen leült mellé a fa tövébe, és azt mondta:
- Sasuke honnan veszed, hogy Sakura elhagyna bárkiért is? Hisz gondolom, szeret…

Sakura és az új erő
19. fejezet: Álom szép...

- Sasuke honnan veszed, hogy Sakura elhagyna bárkiért is? Hisz gondolom, szeret...
Az ifjabb Uchiha szemei kikerekedtek, és gyorsan felkapta fejét barátjára.
- Igazad van Naruto...azt mondta, szeret...és én hiszek neki. - Mondta Sasuke végig szöszi csapattársa szemébe nézve.
Naruto megnyugodva nyugtázta azt a csillogást, amit az Uchiha szemeibe látott...a szerelem utáni vágyat látta ében fekete szemeiben.
Gaara és Sakura megérkeztek a kívánt helyhez.
- Csukd be a szemed. - Utasította a rózsaszínt.
- De mért? - Kétkedett Saku.
- Jaaaaj...csukd már be. - Mondta Gaara de, inkább cselekedett, mert gondolta a Haruno magától úgy se fogja becsukni szemeit.
Odament a rózsaszín háta mögé kezeit gyengéden ráhelyezte annak smaragd szemeire majd úgy mentek tovább.
- Gaara mikor érünk oda? - Nyafogott kicsit Sakura hisz nem igazán tetszett neki, az hogy ilyen közel van hozzá a fiú...bárki megláthatja őket, és még félre értené...főleg az nem lenne túl szerencsés, ha Sasuke látná meg őket úgy, hogy a lány botorkál a fiú, pedig a lány szemeinél tartja kezét közben másik karjával a Haruno derekát ölei, hogy el ne essen.
*Jaaj...csak ezt éljem túl...* - Aggodalmaskodott Sakura.
Gaara kihasználva, hogy a lány nem látja néha közelebb és közelebb hajolt hozzá, hogy mélyet szippanthasson annak cseresznyevirág illatából...akárhányszor megtette mindig egy jóleső borzongás futott végig rajta.
*Sakura...kellesz...már nem sokáig fogom kibírni...* - Gondolta magában a vörös miközben egy újabb illat felhőt szippantott be a lányból.
- Mikor érünk oda? - Kérdezte újra a lány.
- Itt is vagyunk. - Ahogy ezt kimondta el is, vette kezeit a lány szemei, elöl de karját a derekáról nem még mindig védelmezően ölelte a lányt.
- Gaara...ez...ez meseszép... - Mondta teljes csodálattal és teljesen lenyűgözve Sakura.
Szemei elé tárult egész Suna...egy gyönyörű magas dombon voltak, ami tele volt kissebnél-kisebb virágokkal mindent beterített a csodálatos zöld fű amerre csak a szem ellátott szebbnél-szebb virágok sokasága és rengeteg Sakura fa mindenhol, majd ha előre néztél lehetett látni egész Sunát...
- Álom szép... - Sakura csak ennyit tudott kinyögni majd tovább vizslatta csillogó smaragd szemeivel a falút miközben leült a fűbe, felhúzta lábait és kezeivel ölelte át azokat.
Gaara csak ámulva nézte gyönyörű türkizkék szemeivel Sakurát és örült, annak hogy így el tudta kápráztatni a lányt.
*jaaaj...Sakura...Sakura Haruno azt hiszem beléd szerettem...* - Vívódott gondolataiba Gaara miközbe csodálattal figyelte tovább a rózsaszín hajú tündért majd úgy döntött ő is leheveredik mellé ...leült és figyelte Sakurát...figyelte ahogy Sakura azt nézi, hogy megy le a nap és érezte hogy szíve egyre jobban ver...hogy szüksége van a lányra...hogy kell neki...Sakura észrevette, hogy a fiú figyeli és kérdőn rászegezte tekintetét egyik szépen ívelt szemöldökét felhúzva.
- Mi a baj Gaara? Mért nézel ennyire? - Kérdezte Saku.
Gaara még mindig el volt varázsolva de végül megszólalt:
- Sakura...én azt hiszem...szerelmes lettem...