Tedd amit a sz�ved dikt�l!

Sakura m�g mindig csak �llt a pad el�tt �s a sz�r�lapot vizslatta, m�g �t k�t szemp�r n�zte.

Majd Saku �rzett valamit �rezte, hogy valaki figyeli az ‘idegen’ megijedt �gy elrejt�z�tt az egyik fa takar�s�ba de m�g �gy is l�tta a l�nyt.

A r�zsasz�n hirtelen �tlettol vez�relve �jra besz�dre nyitotta a sz�j�t az ‘idegen’ meg izgatottan v�rta hogy vajon mit mondd a l�ny.

- Sasuke…nem v�rhatok r�d �r�kre…nem lehetek boldogtalan �r�kre…�s Sai? Mi lesz Saival? Hisz szeret…nem tehetem ezt vele…� nekem a mindenem…az egyetlen ember, aki teljes sz�v�b�l szeret…Sajn�lom de…- �s itt fogta az esk�v�j�t hirdet� pap�rt �s visszaragasztotta oda ahonnan lef�jta a sz�l.

- De…nem v�rhatok r�d tov�bb… - Majd egy k�nnycsepp gurult v�gig b�rsonyos feh�r porcel�n arc�n.

Sakura elindult haza nehogy Sai �szrevegye, hogy elment �s hogy ne kezdjen el agg�dni �rte.

Ek�zben egy feketehaj� fi� megt�rve cs�szik le �lohelyzetbe a f�nak t�maszkodva fej�t �s arc�t kez�be temetve.

Majd p�r perc ut�n odament ahhoz az oszlophoz ahova Sakura kiragasztotta a cetlit.

- Nem…ez nem lehet…nem mehet f�rjhez…pont, most amikor visszaj�ttem…amikor visszaj�ttem miatta. - Miut�n kimondta ezeket felvillantak Sharingan szemei �s let�pte az esk�v�r�l sz�l� hirdet�st.

Sakura vissza�rt a lak�sba majd visszafek�dt az �gyba de nem tudott aludni �gy d�nt�tt, hogy ink�bb visszamegy s�t�lni, hisz ha teljes m�rt�kben ki akarja verni a fej�b�l Sasuk�t, akkor sz�ks�ge lesz a friss leveg�re. �rt Sainak egy levelet hogy nehogy agg�djon, ha v�letlen fel�bredne.

“ELMENTEM S�T�LNI T�L IZGATOTT VAGYOK, NEM TUDOK ALUDNI, MAJD J�V�K, NE IZGULJ!

PUSZI: SAKURA” - Hazudta a lev�lben Sakura.

Sakura nem akart visszamenni a padhoz nem akart �jra eml�kezni m�r soha t�bb� nem akart de sajnos eml�kezett �s m�g fog is ameddig csak �l.

Hirtelen �tlettol vez�relve lefordult az egyik kis �sv�nyen nem tudta m�rt megy arra csak egyszer�en l�ba, ir�ny�totta nem is sejtve, hogy azok a l�bak m�g milyen galib�t �s f�jdalmat fognak okozni.

Valahol messze vagy tal�n nem is olyan messze egy fi� egy patak partj�n �l �s gondolkozik.

- M�rt? M�rt kellett itt hagynom? Hisz m�r akkor is szerettem…de nem �rtette volna, meg hogy csak f�ltettem Itachit�l. Hisz ha a b�ty�m megtudta volna, hogy van egy szem�ly, akit teljes sz�vemb�l szeretek akkor mindent elk�vettet, volna annak �rdek�ben, hogy meg�lje �t…�s ha meghalt�l volna…ha meghalt�l volna Sakura akkor �n azt nem �ltem, volna t�l. - Elcsuklott Sasuke hangja az utols� szavakn�l.

Sakura messzir�l l�tott egy kis patakot, amikor k�zelebb ment megd�bbenve tapasztalja, hogy van valaki, ott nem tudja, ki nem l�tja, mert el�g s�t�t van �s h�ttal is, van neki a rejt�lyes idegen.

Sakura eg�szen a h�ta m�g� megy, majd megsz�l�tja.

- Szia! Le�lhetek mell�d? - K�sz�n neki majd kellemes hangon megsz�lalva, k�rdezte.

Sasuk�nak elkerekedtek a szemei a hang hallat�n, hisz oly ismer�s volt neki m�r r�g nem hallotta ezt a hangot, de m�gis…

Sasuke ink�bb fogta mag�t �s gyorsan felpattant, hogy megtudja ki is az, akinek oly ismer�s a hangja.

Mikor megfordult Sakura majdnem el�jult �s hirtelen nem tudott mit tenni ellene elkezdett folyni a k�nnye nem s�rt csak egyszer�en p�r halk k�nnycsepp v�gig sz�ntott az arc�t, m�g v�g�l el�sz�r Sasuke �bredt fel a sokkb�l �s megsz�lalt.

- J� t�ged �jra l�tni. Gy�ny�r� vagy. - Mondta szomor� hangon mik�zben v�gig a smaragd szemekbe n�zett.

- Sasuke…M�rt? M�rt vagy itt? M�rt csak most j�tt�l? �s m�rt kellett �jra visszaj�nn�d? M�rt pont most? - Fakadt ki a l�nyb�l minden egyszerre.