Szívek harca!

- Leülhetek? - Kérdezte félve Sakura.

Gaara meglepődött egy pillanatra de legbelül örült is, hogy ilyen közel van hozzá az, akit teljes szívéből szeret.

- Persze. - Jött a tömör válasz a fiútól.

Ahogy Saku meghallotta Gaara szomorú hangját összeszorult a szíve…fájt neki…

Majd helyet foglalta a fiú mellett.

Amikor Sakura leült Gaarat megcsapta a lány mámorító illata, és rögtön elfogta a vágy, de tudta és talán ez fájt neki a legjobban, hogy már nem csókolhatja meg a lányt, már nem foghatja kezét, már nem simíthatja haját, már nem halhatja nevetésének csodálatos hangját, már nem láthatja mosolyát, és legfőképp már nem érezheti, hogy a lány az övé csak is az övé.

- Tudod…- Kezdte volna Sakura de, Gaara félbeszakította.

- Nem kell semmit se mondanod, szereted őt és nem engem és én ezt tiszteletben, tartom, mert teljes szívemből szeretlek, és azt szeretném, hogy boldog légy, és ha boldogságot Sasuke mellett találtad meg akkor legyen csak egyet, kérek, hogy sose felejts el és, hogy légy boldog és mosolyogj sokat had, lássa a világ azt a gyönyörű mosolyod. - Az utolsó szavaknál Gaara megeresztett egy fájó mégis igazi mosolyt.

Sakura csak könnyes szemekkel hallgatta az előbbieket.

- Én ma elutazok, elfogadom apám ajánlatát, és vezetni fogom az új cégét. Mondta a fiú keserves hangon könnyeivel küszködve.

- Mi?..Ez nem lehet…Már soha többé nem látlak? - Kérdezte sírva Sakura.

- Nem te kis butus bármikor láthatsz, ha akarsz, majd eljössz hozzám és kérlek, ne sírj. -próbálta vigasztalni a lányt Gaara.

Majd felállt de mielőtt elment volna, nézte egy darabig a lányt majd átnyújtott neki egy levelet.

- Mi ez? - Kérdezte elképedve Saku.

- Csak olvasd el és dönts! - Válaszolta Gaara majd elment.

Sakura remegő kezekkel kibontotta a levelet, és olvasni kezdte:

“Megöl a hiányod, mert nem vagy mellettem, fáj, mert nagyon hiányzol nekem.

Kellesz azért, hogy érezzelek, kellesz, hogy megcsókoljalak és szeresselek!” - Ezeket, a sorokat olvasta Saku a levélben.

Sakura már nem bírta tovább elkezdet sírni majd észre vett még valamit, azt, hogy a papír másik oldalán is van valami, megfordította és elkezdte olvasni:

“Ha valaki elment, ne hívd többé vissza,

A megsárgult emlék nem lesz többé tiszta.

Ha valaki elment, és képes volt elmenni,

Nehezen akarva, de el kell feledni.” - Olvasta fel, az újonnan felfedezet sorokat.

Majd mikor befejezte, észrevette, hogy Gaara a borítékra ráírta, hogy: Dönts! Te mit akarsz? Felejtselek el?… Mint ahogy a második idézet mutatja. Vagy szeresselek?

Sakura letörölte könnyeit és elindult már tudta mit kell tennie.

Meg is érkezett egy ház elé nagy levegőt vett és csengetett.

- Megyek. - hallotta bentről a rideg hangot.

- Szia! - Köszönt félve Sakura.

- Szia! - Viszonozta meglepődötten Sasuke.

- Nem mintha nem örülnék neki de, ha szabad megkérdeznem mit keresel itt? - Kíváncsiskodott a fiú.

- Hát… Sajnálom de, én Gaarat szeretem teljes szívemből, be kellet látnom, hogy te csak egy kíváncsiság voltál, hogy vajon milyen lehetsz? Segítettél ráébredni, hogy valójában Gaara az, akit mindvégig szerettem és ő az a fiú, aki boldoggá tud tenni ő az én ‘szőke hercegem’ - Vallotta be egy levegő vétellel Sakura.

- Értem és elfogadom, bár tudnod kell, ha hiányzom, bármikor megtalálsz itt. - Mondta reménykedő hanggal Sasuke.

Majd egy kaján vigyorra húzta száját.

- Mi a baj? - Kérdezte kicsit mg szeppenve Saku.

- Csak annyi, hogy ha már nem lehetsz az enyém, akkor had lássam azt a tetkót.

- Jól van. - Egyezett bele Saku.

Majd megfordult és felhúzta hátul kicsit a felsőjét.

- Tehát ez volt…Gaara - Gondolhattam volna. És mért tetováltattad magadra a nevét?

- Ez roppant egyszerű, mert szeretem. - mosolyodott el a lány.

- Akkor meg mire vársz? Ha jól tudom, ma elutazik. - Mondta nyugodt és rideg hangon Sasuke.

- Tényleg igazad van és köszönök mindent. Szia! - Köszönte el a lány majd el is futott.

Sasuke csak nekitámaszkodott az ajtónak és halkan a lány után súgta: Azért én szeretlek de, örülök, hogy boldog vagy.

Sakura futott, ahogy csak tudott még meg nem pillantott egy fiút, aki épp egy kocsiba készül beszállni.

- Gaara…várj…szeretlek… - Ordított Sakura Gaara után.

A fiú szemei hietlen kikerekedtek majd hátrafordult.

Eközben Sakura megérkezett.

- Mit mondtál? - Kérdi félve Gaara mert fél, hogy az egészet csak gondolta.

- Azt, hogy SZERETLEK mindi is csak téged, szerettelek és szeretni is foglak ameddig csak élek.

- Én is szeretlek nagyon… - Mondta Gaara majd egyre közelebb és közelebb ment a lányhoz, míg végül össze nem ért az ajkuk.

Sakura a szerelmet választotta a kaland helyett, bár azt nem tudta, hogy a másik fiúnak ő nem kaland volt ő is szerelmes volt csak nem tudta kimutatni de akkor se tudott volna tenni semmit, ha kimutatja, mert Sakura és Gaara szeretik egymást…

3 év múlva:

Sakura és Gaara még mindig együtt vannak, sőt Sakura Gaara mennyasszonya.

Sakura egyik nap a postaládában egy címetlen levelet talál.

- Vajon ki küldhette és kié? - Gondolkodott majd kibontotta és elkezdte olvasni.

“ Első pillantásra beléd szerettem.

Ilyet még életemben nem éreztem.

Az érzés, hogy te is szeretsz engem.

Nem volt kétségtelen.

De amikor megtudtam érzelmeidet

Először sírtam, majd újra beléd estem.

Nem tudtam elviselni, hogy mást szeretsz.

Így csak az álmaimnak éltem.

Majd mást szerettem.

De rájöttem csak te, kellesz nekem.

Mindig ez az érzés, újra és újra.

Ki tudja mi ennek az oka?

Az érzés, hogy te is szeretsz engem,

Számomra már elképzelhetetlen.

Próbáltam újra mást szeretni.

De hiába. Te lettél szívem szörnyű vágy.”

Olvasta végig a levelet Sakura majd talált benne még egyet, azt is elolvasta:

*Sajnálattal értesítem, hogy Sasuke Uchiha életét vesztette egy autóbalesetben ezt a levelet az ön címével a zsebében találtuk* - Olvasta fel a levelet Sakura.

Majd csak egyvalamit tudott kipréselni az ajkain:

Sasuke…